mottó

"Két ember között a legrövidebb út egy mosoly!!!!"

2009. december 31., csütörtök

B.U.É.K:

B.U.É.K!! katt

Katt a pezsgősüvegre,nagyon jóó



2009. december 30., szerda

B.U.É.K

Boldog új évet minden idelátogatónak.

kép



Úgy döntöttem,h a másik blogomból áthozom ide a kedvenc képeimet,mert félek,h elvesznek..
Ez az eggyik kedvencem..és mivel itt a szilveszter,éppen aktuális...:)

2009. december 29., kedd

vásárlás

Ma elég sokáig aludtam,és későn mentem ki a piacra....hogy ott mennyien voltak???
Hosszú sorok álltak mindenhol.
Mikor megláttam,azt hittem,h otthagyom,de utána rájöttem,h nem lesz már rá időm,ezért kivártam a sort.
A párom dolgozik,holnap reggel jön haza,remélem....
A Z és Sz van idehaza,ők meg alszanak,és megleptem őket,mire felkeltek,készítettem forró csokit,és bundás kenyeret.
A nagy fiam a barátnőjénél van,vele is beszéltem,és azt mondta még nem tudja mikor jön haza..
Hiányzik...

2009. december 27., vasárnap

karácsonyfa


Ez a mi fánk.
Azért ilyen tarka-barka,mert Zolcsi díszítette,és mindent rá tett,ami a dobozban volt!

Előtte való éjszaka a párom dolgozott,mikor kiderült,h nem lesz aki leváltsa,és ott kell maradnia.
Kicsit vitatkoztam vele,de bekellett látnom,h nem jöhet haza.
Na nosza akkor mindent én csinálok gondoltam...,de végül Z segített.
Lacó nem volt otthon,úgy volt,h délután jön a barátnőjével,akit akkor még nem ismertem.
14 órára már mindennel készen voltunk,és pakoltam az ennivalót a férjemnek,mert ugye nem vitt magával annyit,és nem is esett volna jól nélküle.
Vittuk az ajándékát,és a kamerát,h ott vegyük fel amint kibontja..
A párom egy hídépítésnél dolgozik,ami Gödöllőnél van,jó messze hozzánk.
Amikor elindultunk szép volt az idő,és világos volt.
Odaértünk,minden rendbe ment,kicsit ott voltunk,és csak azt vettük észre,h leszállt egy olyan súrú köd,h az orrunkig is alig láttunk.
Na indulunk haza...volt 3 út,mi a középsőn jöttúnk,és azon indultunk vissza.
Tudni kell,h a fiam még soha sehol se tévedt el...mindenütt feltalálja magát.
Megyünk az úton vagy 3 km-t(őzek rohangáltak előttünk..,és bevallom őszintén féltem..kicsit,h nekünk rohannak...) és véget ért az út...ép megtudtunk álni,ott utánna már csak füldút volt,de volt a két út között vagy 20 cm külömbség.
Visszafordultunk,és kezdtük előlről,mert ezt el se mertük képzelni,h eltévedtünk volna a nagy ködbe..
Másodjára is így jártunk...nincs út...
Megint visszamentünk,de akkor már szóltunk a férjemnek,h segítsen,vezessen ki...ő távolabb volt,lakókocsiba.Elindúltunk...és persze,h megint eltévedtünk...Ő is velünk.
Akkor már ideges voltam,azt hittem soha se jutunk haza,
Visszaküldtük a férjemet,h fejezze be az evést ne bojongjunk 3-an,és újra elindultunk..és képzeljétek,megtaláltuk valahogy a kivezető utat.
Egyből hívtam a páromat,h minden rendbe,már a 3-on vagyunk,és ne idegeskedjen..és ott már köd se volt.
Szép tiszta volt az idő...
Ilyen kalandba volt részem 24.
Hazaértünk,és jöhetett a vacsora nekünk is,és az ajándékbontás.

2009. december 26., szombat

háttérkép




Most már nagyon álmos vagyok...ilyen lett a hátterem.
Nem az igazi,mert ugye szilveszter jön,és valami olyan kellene,de nincs már időm keresgetni...,és a kaktuszosat se adom fel..egyszer csak meg lesz.
Tudom,h hasonlít kicsit a másikra....,de én nem találtam jobbat.
Akartam most itt írni még a 24-ről.de nincs már időm...,h milyenek voltak az előzmények,míg el nem érkezett az ajándék bontás.
na majd holnap folytatom vagy itt ,vagy a másikban.

2009. december 25., péntek

2009. december 24., csütörtök

2009. december 22., kedd

karácsonyi beigli




Megint nem jó a blogger,ezért jöttem ide.
Még jó,h van ez is...most érek rá..

most legalább kiírták,h nem lesz blog...
ez van kiírva:szóval nem gondoltam volna, de megint költözik a szerver... este 8-tól pár órán át várható ilyen leállás, meg kimaradás, elvileg semmi vészesen hosszú dolog. aztán majd kiderül, ugye.
köszönjük a megértést, türelmet és a többit.


Sokat dolgoztam,takarítottam,már legalább azt nem kell,mostam főztem,és még én is vásároltam egy kicsit,és a postán is feladtam egy csomó pénzt,úgy hogy nyugodtan várom a karácsonyt.
Itt szerencsére nem esett semmi.


Eredetileg a méterest akartam ma sütni,de belegondoltam..mi van ,ha nem sikerül...ezt nem sütöm olyan sokat.

Ha nem sikerül,akkor így lett volna időm másikat sütni..de sikerült...és nagyon tetszik is...

A tavalyi megrepedt,de ez nem...
Puszi mindenkinek...


ez a kis fa világít az ebédlőbe..olyan szép.
Ma már a karácsonyi terítőket is feltettem...

2009. december 20., vasárnap

ajándék


általános

Ma egyedül akartam menni vásárolni,mert szerettem volna egy kicsit körbenézni...
Ha ott vannak velem,akkor mindíg sietni kell.
Azt hiszem már mindent megvettem,csak a csomagoló papírt ...hát azt elfeledtem.
Én mindíg úgy vásárolok,hogy amit én szivesen vennék,vagy örülnék neki,azt veszem meg..
Nem kell nagy dolgokra gondolni,csak apróságokat vettem.

Tudom a Z szeretne egy hiper szuper telefont,de az most nem teljesíthető,mert kicsit megbüntették,gyorshajtásért,ezért a jövőhónapra lett halasztva,majd kicsivel hozzájárulok én is...ez olyan amiben navigáció is van,ezért nem olcsó.
A lap.toppjához vettem még egy memória kártyát...mert azt is akar már régóta,de mindíg elfelejtődik.

A Szandinak egy csili vili gyönyörűséges órát vettem,és nagyon szereti a gyertyákat..na olyan illatosokat is vettem:)

A Lacónak,parfűm,arcszesz stb ezeket vettem..és Ő is kap egy kis pénzt:),na nem sokat,de kell Szilveszterre...

A párom kap egy üveg italt...unicumot,és mellé cd-t

Anyósomnak vettem egy aranyos kv-és készletet,remélem ez nem a szekrénybe fog landolni,mint az elmúlt évek ajándékai,mert mindent nagyon félt,vigyáz rá,és nem hajlandó használni.

Magamnak is beruháztam,egy telefon javításra...annak is pont most kellett elromlania...

Amit itt leírtam az titok...a családom nem ismeri ezt a blogomat.
Úgyhogy pecsétet teszek rá:):)

2009. december 17., csütörtök




Kíváncsi vagyok,h hull-e a hó...

2009. december 16., szerda


esik a hó,az első hó


Itt szakad a hó,nagyon szép minden.
Nagyon kevés az időm,késő van,de úgy nem tudtam lefeküdni,h ide ne nézzek be...
Nagyon sok a gondom...nem itthon hanem a munkahelyemen.
Sokat dolgozunk,de mégse annyit mint szoktunk így karácsony körül,és rengeteg a befizetni való számla..akárcsak mindenki másnak.
Nehéz időket élünk...fizetésből vissza van vonva...sajnos ez van.

2009. december 15., kedd


kedd



...van még csoda...a képek csillognak.

Csillog a lenti kép,és az órám oldalt.
Az éjszaka olyan ügyes voltam,h mindent sikeresen eltüntettem,de úgy,h a Rékának kellett helyre hozni a blogot.
Itt is köszönöm Réka




Na de...:)most már tudom,h mihez nek szabad nyúlnom,és annyir jó,hogy minden a helyére került,csak a csillagok hiányoznak,de bízom benne,h azt meg a Kata pofozza a helyére..

hoztam egy kis nevetni valót is..:)

A rendőrök vizsgáznak. Bemegy az első, elé tesznek egy portréfotót, amelyen az arc profilban látható, és kérik, hogy sorolja fel az ismertetőjeleit.
- Fekete, göndör haj, és egy füle van.
Azonnal kirúgják. Bemegy a másik is, neki is ugyanez a feladata.
- Széles száj, és egy füle van.
Öt is kirúgják. Kifelé menet az ajtóban odasúgja a harmadik jelentkezőnek: csak azt ne mondja, hogy egy füle van, mert akkor megbuktatják. Bemegy ő is, a fela-dat ugyanaz.
- Széles száj, és kontaktlencsét visel.
- Bravó, bravó, ilyen rendőr kell nekünk! Most már csak azt árulja el, hogyan jött rá a kontaktlencsére?
- Nagyon egyszerű volt, ugyanis akinek egy füle van, az nem tud szemüveget hordani.


Egy házaspár a ház padlását takarítja, amikor találnak egy tíz évvel ezelőtti cipőjavításról szóló cédulát, amit nem váltottak ki. Jót mulatnak rajta, és pró-bálnak visszaemlékezni, melyikük hagyta ott a cipőjét a cipésznél.
- Mit gondolsz, megvan még az a cipő? - kérdezi a férj..
- Nem tudom, talán utána kellene járni.
A férfi gyorsan autóba ül, elszalad a cipészhez, és bemutatja a cédulát. Nagy meglepetésére a cipész tényleg hátramegy a műhelybe, és keresni kezdi. Kis idő múlva azonban üres kézzel jön vissza:
- Sajnos, csak csütörtökre lesz kész.



Pistike ül a buszon, amikor felszáll egy öreg nénike, és odaáll mellé.
- Néni, fáj a lába? - kérdezi Pistike.
- Igen, fáj.
- És a néni gyerekkorában átadta a helyét az idősebbeknek?
- Igen, kisfiam.
- Na látja, ezért fáj!


Bemegy a skót a vendéglőbe, sorra eszi a legjobb ételeket, majd szól a pincérnek:
- Főúr, kérem! Kinek kell fizetni?
A pincér magától értetődő könnyedséggel:
- Hát nekem!
- Huh! - sóhajt fel a skót megkönnyebbülve - már azt hittem, nekem!


Juliska igen izgatott a nászéjszaka előtt, mire az anyja kioktatja:
- Neked nem kell semmit sem csinálni, majd a Jancsi mindet megold, csak azt kérdezd meg a végén hogy mi legyen a neve a gyereknek!
El is érkezett a nászéjszaka, megtörtént az aktus. Juliska megkérdi:
- És mi legyen a neve a gyereknek?
Jancsi lehúzza férfiasságáról a gumióvszert, csomót köt rá és így szól:
- Ha ebből kijön, akkor David Copperfield!


Festik a hidat. Egy szöszi a korlátnak támaszkodva nézelődik, amikor észre-veszi, hogy az alatta lévő állványon dolgozó munkás nagyon bámul a szoknyája alá.
- Nahát, maga valójában nem egy úriember!
- De úgy látom, maga se valódi szőke!


Az idős házaspár lefekvéshez készülődik. Mikor bebújtak egymás mellé az ágyba, az öregasszonynak kedve támad egy kis hancúrozáshoz. Gyakorlott mozdulatokkal si-mít végig a férje testén, majd egy bizonyos ponton megállva, megkérdezi.
- Na papa mit fogok? - hajol közel a párjához.
- Mit fogsz, mit fogsz? - mordul az öreg az asszonyra. - Hát
alighanem aludni fogsz!



Taps hátha látszik

nem tudok aludni



Már mindenre rájöttem,csak arra nem,h hogy kell másik sablont betenni...
És hova kell tenni a csillagok linkjét,amit a Kata tett be...

2009. december 13., vasárnap

üdvözlés



Az ide benézőknek szép álmokat kívánok.
A jövőhetem nagyon hosszú lesz,szerencsére az üzletbe is sokan lesznek,és a szabadnapom is zsúfolt.

Luca napja



Ma Luca napja van

Keresztény hagyomány
Bár a tizenhármas szerencsétlen szám a keresztény hiedelemvilágban, hiszen Jézussal együtt ennyien ültek az apostolok az utolsó vacsorán, ahol Júdás elárulta őt, a fény szimbóluma elválaszthatatlan Szent Luciától, így kerülhetett ő erre a dátumra a naptárban.
Lucia Szicíliában, Szirakuza városában élt, a III-IV. században. Nemesi családból származó, előkelő lány volt, akit beteg édesanyja magával vitt Szent Ágota sírjához, hogy együtt kérjék imájukban a szent közbenjárását gyógyulása érdekében. A sírnál a lánynak megjelent a szent, hívta őt az égiek seregébe. Édesanyja meggyógyult, Lucia pedig azt kérte tőle, soha ne adják férjhez, mert ő Jézus jegyesének tekinti magát. A lányt hite miatt feljelentette elhagyott vőlegénye, és ezzel megkezdődött megpróbáltatásainak sorozata - bordélyházba akarták kényszeríteni, megszégyeníteni, olajjal és szurokkal leöntve megégetni, kiszúrni a szemét - innen az "örök világosság fényeskedjék néki" -, de semmi nem fogott a lányon. Végül elvágták a torkát, ám addig nem halt meg, míg végső imáját be nem fejezte. Így vált aztán többek közt a vakok, szemfájósok, hegyes szerszámmal dolgozók védőszentjévé.

A három fenyőfa



Három fenyőfa állt egy dombtetőn.
A legnagyobbik fa szép és egyenes volt, erős, messze nyúló ágai voltak. A kisebbik fenyő nem volt olyan terebélyes, de napról napra fejlődött és növekedett. A harmadik fenyő azonban igazán nagyon kicsi volt, vékony törzsű és egészen alacsony.
- Bárcsak olyan nagy és erős lennék, mint a Legnagyobb fenyő. - sóhajtotta ez a kicsike fa.
Nagyon hideg tél volt ebben az esztendőben. A földet belepte a hó. Karácsony közeledett.
- Bárcsak eljönne értem Télapó, és elvinne karácsonyfának ! - sóhajtott a Legnagyobb fenyő.
- Bárcsak engem vinne ! - mondta a Kisebbik fenyő.
- Bárcsak engem választana ! - kívánta a Harmadik Fácska.
Egy napon fázós kismadár jött szökdécselve feléjük. Megsérült a szárnya, s ezért nem tudott repülni.
- Kérlek Legnagyobb fenyő, itt maradhatnék az ágaid közt ? - szólította meg félénken a kismadár a fát.
- Nem lehet ! - mondta a Legnagyobb fenyő- Nem használhatok madarakat az ágaim közt, mert éppen karácsonyfának készülök.
- Pedig úgy fázom - panaszolta a kismadár, a Legnagyobb fenyő azonban nem is válaszolt.
Így hát a törött szárnyú kismadár odább ugrált a Kisebbik fenyőhöz.
- Kedves Kisebbik fenyő megengednéd, hogy itt maradjak az ágaid között ? - kérdezte.
- Nem ! - felelte a Kisebbik fenyő. - Nem ringathatok semmiféle madarat az ágaim között, mert hátha éppen most vinne el valaki karácsonyfának.
Ekkor szegény didergő kismadár tovább ugrált a Harmadik Fácskához.
- Drága kicsi fenyő, itt maradhatnék az ágaid között ? - kérdezte.
- Hogyne maradhatnál kismadár - felelte a Harmadik Fácska. - Búj csak egészen hozzám. Majd megmelegítelek, amennyire csak tőlem telik.
A kismadár felugrott a Harmadik Fácska ágai közé, ott nyomban el is aludt. Hosszú idő múlva a Harmadik Fácska édes, halk csengettyűszót hallott. A hangok egyre közeledtek, már egészen ott hallatszottak a dombon. Elhagyták a Legnagyobb fenyőt, elhaladtak a Kisebbik fenyő előtt is, de amikor a Harmadik Fácska elé értek, elhallgattak.
Mind a három fácska látta az apró csengettyűket. Egy rénszarvas húzta szép, kicsi szánkón csüngtek, amelyből most kiszállott az utasa.
- Télapó vagyok- mondta - Karácsonyfát keresek egy nagyon kedves kicsi gyermek számára...
- Vigyél engem ! - kiáltotta a Legnagyobb fenyő.
- Engem vígy ! - ágaskodott a Kisebbik fenyő.
A Harmadik Fácska azonban meg sem szólalt.
- Te nem szeretnél eljönni ? - kérdezte tőle a Télapó. v - Dehogynem ! Nagyon szeretnék - felelte a Harmadik Fácska - De hát itt kell maradnom , hogy vigyázzak erre a beteg kismadárra. Éppen elaludt.
- Kicsike fa - mondta a Télapó - te vagy a legszebb fácska a világon ! Téged viszlek magammal.
Azzal gyöngéden kiemelte őt a földből, olyan óvatosan, hogy az ágai közt megbúvó kismadár fel sem ébredt. Aztán szánkójába állította a csöpp fenyőt a kismadárkával együtt, majd maga is beült mögéjük. És a kicsi szánkó ezüstös csengettyűszóval tovasuhant velük a karácsonyi havon...

Linda Jennings A vörösbegy éneke



Karácsony Reggelre nagyon nagy hó esett. Anya szelíden odaszólt Dávidnak:

-Menj ki, kérlek, és söpörd el a kerti utat. Különben nem tud bejönni a nagymama. Pedig azt ígérte, eljön a karácsonyi ebédre.

Dávidnak nem tetszett a dolog. Épp akkor bontotta ki az ajéndékcsomagját. Új számítógépet kapott. Nagyon szeretett volna játszani vele.

- Pont most? - kérdezte.

- Gondolj a nagymamára, milyen nehezen tudna átlábalni ezen a nagy havon - mondta apa. - Elesik, és eltörik a lába.

Dávid fölvette régi, kopott zöld pulóverét és a bakancsát. Fogott egy nagy söprűt és kezdte eltakarítani a havat az útról. Szép kis karácsony, gondolta. Mint akármelyik hétköznap. Az embernek nem szabadna karácsonykor is dolgoznia.

Kis vörösbegy röppent az egyik közeli gallyra. Dávid szomorúan emelte rá a szemét.

- Te se lennél boldog - mondta -, ha idekinn kéne az utat söpörnöd ahelyett, hogy a kényelmes, meleg szobában várhatnád a karácsonyi ebédet.

De hiszen, gondolkodott el Dávid, a vörösbegy sose ül a kényelmes, meleg szobában. Mindig idekint van.

A kis vörösbegy ekkor hirtelen énekelni kezdett. És milyen csodálatosan! Igazi karácsonyi éneket. Dávid egészen földerült. Ha ennek a kis vörösbegynek a fagyos ágon ilyen jókedve van, én miért szomorkodjam?

Szinte kedvet kapott a munkához. Szép, tiszta ösvényt söpört az ajtóig. Egészen kimelegedett. Bement a házba. A munka után sokkal jobban esett neki a karácsonyi pihenés.

Zelk Zoltán: Őszi mese



Egy magas fa legfelső ágán élt a kis falevél. Mostanában nagyon szomorú volt. A szellő megsajnálta. Megsimogatta, vigasztalta, de az zokogott, hogy leszakadt az ágról...

„Nem baj, ha meghalok - gondolta -, úgysem ér már semmit az életem."

De a szellő nem hagyta kis barátját, hanem szárnyára vette.

- Odaviszlek, ahová akarod! Merre repüljünk?

De a falevél bizony nem tudta.

Éppen akkor egy kismadár szállt az ágra. Csodálkozott, hogy nem találta ott a falevelet. Máskor már messziről integetett neki, alig várta, milyen híreket hoz.

- Ott van a kismadár! - ujjongott a falevél. - Ő megígérte, hogy hírt hoz a fecskékről.

Odarepültek hát hozzá. A kismadár elmondta, hogy látta, mikor a fecskék összegyűltek, s elhatározták, hogy elindulnak a tengeren túlra. Ott mindig aranyos napsugár ragyog.

- Menjünk utánuk! - könyörgött a falevél.

A szellő nem kérette magát. Szálltak hegyen-völgyön, erdőkön, mezőkön, míg csak a tengerhez nem értek. A falevél már nagyon fáradt volt. A fecskék szerencsére észrevették, és szépen rátették a csillogó tenger hátára. Ott himbálódzott a ragyogó napsütésben. A fecskék énekeltek, a napsugár mosolygott, a szellő duruzsolt.

- Most már boldog vagyok - sóhajtotta a kis falevél, aztán álomba ringatta a tenger.

2009. december 12., szombat

mosolyogj




Milyen kivételes ajándék a mosoly! Hiszen nem kerül semmibe, de szívmelengető. Csak egy pillanatig él, de az emléke megmarad. Örömet szerez, és táplálja a jóindulatot. Kiváló ellenméreg irigység és rosszindulat ellen. Biztatást ad a csüggedőnek, erőt önt belé. Nem lehet megvenni, kölcsönkérni, ellopni, nem jelent földi javakat senkinek mindaddig, amíg önként és jó szívvel meg nem ajándékoznak vele. Ha valaki túl fáradt ahhoz, hogy rád mosolyogjon, nézz rá derűsen, mert senkinek sincs nagyobb szüksége a mosolyra, mint annak, aki már nem tud mosolyogni.

2009. december 11., péntek

hétvége





Ma sokat dolgoztam,hamar vége lett a napnak.
Szalagavató volt,gyönyörű kontyok készültek.
Holnap is megyek....:)
Újra visszajön a dauerolt haj,egyre több van abból is.Szerencsére már olyan dauer vizek vannak,amik nem roncsolják a hajat annyira.
És ami nagyon fontos,nem olyan büdös.

2009. december 10., csütörtök

csütörtök


Örülök neki,h ide is benéztek...ez a blog is alakulgat.
Egyszer,ha sok időm lesz,minden képet,ami kedves nekem ide át hozom.
Szinte mind az.
Most mennem kell fürödni,és aludni,bár nem vagyok álmos,de holnap kemény napom lesz...

2009. december 9., szerda

tanulom a blogot



Kezdem magam itt is jól érezni mert nagyon tetszik...
Még nagyon sokat kell tanulnom,h mi hogyan működik.
pl a mozgó kép miért nem mozog...
Ha vége lesz az ünnepeknek,nem is tudom,h cserélem le a sablonom,mert olyan szép...és ez is a szivem csücske lesz mint a másik a sziget...
Úgy gondolom átfogom ide az összes képemet hozni a blogolról,h nehogy elvesszen,ha azzal történik valami.

Köszönöm virág


Drága Réka
Ezt a csokrot neked hoztam a kedvességedért,és a segítségedért.
Ez a csokor nálam csillog vajon itt miért nem????

Köszönöm.

2009. december 8., kedd

ajándék


Rékamanótól kaptam...:) meg is lepődtem amikor át mentem hozzá, és elolvastam hogy engem is megajándékozott, egy ilyen szép Karácsonyi díjjal .:$
Meg egyszer köszönöm, Rékamanónak,hogy megtiszteltél engem ezzel a díjjal.
puszi:))

Tovább adom azoknak akiket szerintem ez a díj nagyon is meg illet...:))
Katának,
Manócskának,
Magduskának
Tháliának
Dédikének,
Szepynek
Selymecskének,és persze mindenkinek aki itt jár..

reggeli csoki


Mindenkinek szép napot.
Ma itthon vagyok,mert szabadnapom van...mint minden kedden

2009. december 7., hétfő

szia,

sajnos nem tudom mi van vele, az üzemeltetéstől nem kaptam semmilyen infót, hogy nem lesz elérhető... most próbálok utánajárni, hogy egyáltalán mi van és mikor lesz változás...

nand


Ezt a választ kaptam Nandtól,mert írtam neki..
Most megyek,este jövök..
Puszi,és remélem addig jó lesz minden...

szomorúság


Nagyon szomorú vagyok mert rossz a blogol..,és nincs semmi hír mikor lesz jó..
Most megyek..