mottó

"Két ember között a legrövidebb út egy mosoly!!!!"

2009. december 27., vasárnap

karácsonyfa


Ez a mi fánk.
Azért ilyen tarka-barka,mert Zolcsi díszítette,és mindent rá tett,ami a dobozban volt!

Előtte való éjszaka a párom dolgozott,mikor kiderült,h nem lesz aki leváltsa,és ott kell maradnia.
Kicsit vitatkoztam vele,de bekellett látnom,h nem jöhet haza.
Na nosza akkor mindent én csinálok gondoltam...,de végül Z segített.
Lacó nem volt otthon,úgy volt,h délután jön a barátnőjével,akit akkor még nem ismertem.
14 órára már mindennel készen voltunk,és pakoltam az ennivalót a férjemnek,mert ugye nem vitt magával annyit,és nem is esett volna jól nélküle.
Vittuk az ajándékát,és a kamerát,h ott vegyük fel amint kibontja..
A párom egy hídépítésnél dolgozik,ami Gödöllőnél van,jó messze hozzánk.
Amikor elindultunk szép volt az idő,és világos volt.
Odaértünk,minden rendbe ment,kicsit ott voltunk,és csak azt vettük észre,h leszállt egy olyan súrú köd,h az orrunkig is alig láttunk.
Na indulunk haza...volt 3 út,mi a középsőn jöttúnk,és azon indultunk vissza.
Tudni kell,h a fiam még soha sehol se tévedt el...mindenütt feltalálja magát.
Megyünk az úton vagy 3 km-t(őzek rohangáltak előttünk..,és bevallom őszintén féltem..kicsit,h nekünk rohannak...) és véget ért az út...ép megtudtunk álni,ott utánna már csak füldút volt,de volt a két út között vagy 20 cm külömbség.
Visszafordultunk,és kezdtük előlről,mert ezt el se mertük képzelni,h eltévedtünk volna a nagy ködbe..
Másodjára is így jártunk...nincs út...
Megint visszamentünk,de akkor már szóltunk a férjemnek,h segítsen,vezessen ki...ő távolabb volt,lakókocsiba.Elindúltunk...és persze,h megint eltévedtünk...Ő is velünk.
Akkor már ideges voltam,azt hittem soha se jutunk haza,
Visszaküldtük a férjemet,h fejezze be az evést ne bojongjunk 3-an,és újra elindultunk..és képzeljétek,megtaláltuk valahogy a kivezető utat.
Egyből hívtam a páromat,h minden rendbe,már a 3-on vagyunk,és ne idegeskedjen..és ott már köd se volt.
Szép tiszta volt az idő...
Ilyen kalandba volt részem 24.
Hazaértünk,és jöhetett a vacsora nekünk is,és az ajándékbontás.

7 megjegyzés:

írta...

Nagyon szép kalandba volt részetek, kicsit ismerős is ..A fa nagyon jó lett.és nem is baj hogy Z mindent rá tett.Majd én is felteszem a miénket,hogy még a sok ajándék is ott van.:)

cinci írta...

ááá én ezt a kalandot kihagytam volna...nem hiányzott..

Várom a fátokról a képet..én most nem nagyon fotóztam,mert Z mindent fel vett kamerára.
....és mivel e memóriakártyámmal voltak elfoglalva,h betegyék a telefonomba,nem is nagyon tudtam volna..:)

Meggi írta...

Hú...., mit mondjak??? Nem kis kalandban volt részed, én biztos bepi.... volna. Félelmetes, de a fiaid, azok "hősök", még jó, hogy nem történt bajotok, mert az őzekkel vigyázni kell. Állítólag elvakítja őket a kocsi világítása.
A fa nekem is tetszin olyan modern....
Ami még nagyon tetszik a blogod. Azt hittem, hogy már szebb nem lehet, de le a kalappal.
Puszillak.

cinci írta...

Magduska drága
Én is épp most voltam nálad...itt ezen az újon.

Háát igen,én is féltem kicsit...,de utána már csak nevettünk.
..de én még ekkora ködöt nem láttam.

A blogom nekem is teszik,és olyan jó,h tudom variálni...
Puszi

Meggi írta...

tettem fel hozzám is egy képet, majd nézd meg, ha lesz időd. Fogalmam sincs, hogy csináltam, igérem, gyakorolni fogom.
Puszi.
Kár, hogy a nap és a dátum, csúszik, majd megkérem Katát, hogy segítsen, jó???

cinci írta...

Megyek nézem...azt én is betudom álítani..a napot és a dátumot.
Ha írsz valamit legyen címe,mert akkor nálam is megjelenik..:)
Puszi

Zoltánné írta...

Nagyon kalandosra sikeredett a karácsonyod. :-)